Emlékeztetnek, hogy már tavaly december 24. és 26. között is 70 százalékkal nőtt a Telekom ügyfeleinek mobilinternet forgalma az előző év hasonló időszakához képest.

Ez azt jelenti, hogy évről évre egyre többen választják a karácsonyi jókívánságokhoz is okostelefonjukon vagy tabletjükön a különféle internetes üzenetküldési formákat, például az elektronikus levelet, a chat-et és a közösségi oldalakon elhelyezett posztokat – teszik hozzá.

A közlemény szerint mindhárom ünnepnapon nagyobb volt a forgalom, mint az átlag hétköznapokon, de 25-én és 26-án mobilneteztek a legtöbbet az emberek.

Ugyanakkor még mindig sokan választják a hagyományos SMS formátumot a karácsonyi jókívánságok eljuttatásához, bár számuk évente 5-15 százalékkal csökken.

Míg 2017-ben 6,3 millió, 2018-ban pedig 6 millió SMS üzenetet küldtek a Telekom ügyfelek rokonaiknak, ismerőseiknek az ünnepek alatt, addig az idén alig több mint 5,1 milliót – ismerteti a társaság közleményében.

 
Tízből négyen szeretnének belátható időn belül lakást vásárolni – derül ki a K&H biztos jövő felmérésből, amely a 30-59 éves korosztály ingatlanokkal kapcsolatos terveit térképezte fel. A válaszadók 37 százaléka venne lakást a következő években, leginkább a 30-asok és a budapestiek nyitottak erre. Az érintettek 7 százaléka egy éven belül megoldaná a kérdést, 13 százalékuk 2-3 évet, 10 százalékuk pedig 4-5 évet várna a vásárlással. Akik 1 évnél később, azaz 2-5 év múlva szeretnének lakást venni, leginkább az önerő hiányával, és a lakások jelenlegi magas árával magyarázták a döntésüket. A legtöbben (45 százalék) egyébként életük első saját ingatlanát vennék meg, míg 29 százaléknál lakáscseréről lenne szó.

A felmérés szerint a magyarok 63 százaléka nem akar lakást venni, kétharmaduk azért nem, mert teljesen elégedett a mostanival. Ez elsősorban az ötvenes korosztályra, a falvakban, családi házban és nagyméretű lakásban élőkre igaz. 25 százalék magasnak tartja a mostani ingatlanárakat, 22 százalékuk pedig azt mondta, hogy a jelenlegi lakáshitele miatt nem opció az ingatlanvétel.

Irány a város!

A vásárlást tervezők 15 százaléka Budapestet, 12 százaléka pedig a fővárosi agglomerációt venné célba, előbbi az 50-esek, utóbbi pedig a 30-asok körében a legnépszerűbb. A jelenleg a fővárosban élők 47 százaléka itt is maradna, így budapesti ingatlant keres, míg 26 százalékuk választaná az agglomerációt. A megyeszékhelyen élők közel fele, 42 százaléka elégedett a saját városával, ugyanott venne ingatlant, 20 százalékuk menne másik városba, és mindössze 5 százalékuk keresne budapesti lakást.
 
A vágyak és a jelenlegi lehetőségek nem állnak messze egymástól: nagyjából hasonlóan válaszoltak a megkérdezettek arra is, hogy a következő 10 évben hol élnének a legszívesebben. Budapestet 11 százalék, az agglomerációt 13 százalék tartja ideális helyszínnek. Megyeszékhelyen élne a legszívesebben a megkérdezettek 17 százaléka, valamelyik kisebb vidéki városban 26 százalék, községekben 23, míg külföldön 11 százalék lakna. Érdekes, hogy a községek sokkal népszerűbbek voltak azok körében, akik nem terveznek ingatlant vásárolni: közülük 26 százalék tudja elképzelni, hogy itt éljen, míg a vásárlást fontolgatók mindössze 18 százaléka tudja elképzelni az életét itt.

Családi ház, panel, társasház

A kutatásból az is kiderül, hogy a lakásvásárlást tervezők 58 százaléka családi házba szeretne költözni. Panellakást választana az érintettek 9 százaléka, ugyanennyien szavaztak a társasházi lakásra. A lakóparki lakások nem voltak túl népszerűek, mindössze 4 százalék menne oda, 3 százalékuk pedig az iker- vagy sorházak palettájáról választana. A családi házak vezették a mezőnyt akkor is, amikor az volt a kérdés, hogy milyen típusú ingatlanban élnének a legszívesebben a következő 10 évben. Az önálló családik házak, toronymagasan, 82 százalékkal vezettek, a lakóparki lakások feljöttek 7 százalékkal a második helyre, az iker- vagy sorházi lakások 5 százalékot kaptak, míg a panelek mindössze 2 százalékot.

Kiemelték, hogy a kiskereskedelmi forgalomban kapható karácsonyi lézerfények akár több kilométerről elvakíthatják a pilótákat, mert bár szabad szemmel úgy tűnhet, hogy az ég felé irányított lézerek fénye pár méteren belül megszűnik, de ez a valóságban nem így van.
Szimulációs kísérletek igazolták, hogy már a legkisebb lézerfény is befolyásolhatja a pilóták érzékelését – írták.

A probléma súlyát mutatja, hogy a fel- vagy leszálló repülőgépek személyzete tavaly közel száz, idén pedig 65 alkalommal jelezte, hogy a földről lézerrel zavarták meg őket.

• A bejelentések a repülésbiztonságért felelős HungaroControl Zrt. légiforgalmi irányítóihoz érkeznek be, akik minden esetben jelentik azokat a hatóságoknak.
• A pilóták megzavarása a légi közlekedés veszélyeztetésének minősül, és akár három év szabadságvesztéssel is sújtható.

A légiközlekedés biztonsága érdekében a társaság arra kéri a lakosságot, hogy a lézerfényrendszereket minden esetben úgy helyezzék el, hogy azok kizárólag a házak falát világítsák meg – olvasható a HungaroControl közleményében.

• A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire -4 és +2 fok között alakul, de a derült, szélvédett tájakon -6, -7 fok is lehet.
• A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 3 és 8 fok között várható.

A Kárpát-medence időjárását eleinte még a feloszlóban levő frontzóna alakítja, majd szerdán átmenetileg kevésbé felhős, csapadékmentes idő várható.

Időjárási helyzet Európában

• Az Ibériai-félsziget felől anticiklon nyúlik fel egészen a Skandináv-félszigetig. Területén jobbára felhő- és csapadékmentes az idő.
• A magasnyomástól keletre frontálzóna húzódik, amelynek a déli szakasza lassanként önálló örvénnyé válik, miközben tovább erősödik. Ennek eredményeként a Balkán-félszigeten több helyen fordul elő csapadék.
• A kontinenst nyugat felől egy újabb, igen markáns ciklon éri el. Így a Brit-szigeteken már szeles, csapadékos az idő.
• A hőmérséklet többnyire az ilyenkor szokásos körül vagy afelett alakul. Csupán a Skandináv-félszigeten uralkodik zord hideg idő, ott többfelé napközben is jóval fagypont alatt marad a hőmérséklet. 

Nyitókép: unsplash.

Mint írták: az elmúlt 24 órában jelentősen megnőtt az elesésből származó sérülések száma és súlyos közlekedési balesetek, karambolok, gázolások is történtek. A jeges, csúszós lépcsők és utak nagy odafigyelést igényelnek a gyalogosan közlekedőktől, a rossz látási viszonyok pedig fokozott odafigyelésre intik a járművezetőket.

A sérülteket a fővárosban öt traumatológiai centrum látja el folyamatosan, fennakadás nélkül – olvasható Győrfi Pál közleményében.

Pénteken az ország nagy részén borult, párás, helyenként tartósan ködös idő várható. A magasabban fekvő helyek mellett nagyobb eséllyel a déli megyékben szakadozhat fel a felhőzet és lehet némi napsütés. Néhol előfordulhat hószállingózás, esetleg ónos szitálás. A leghidegebb órákban mínusz 8 és mínusz 2, napközben mínusz 4 és plusz 1 fok között alakul a hőmérséklet, de ahol szakadozottabb lesz a felhőzet, ott plusz 2 és plusz 6 fok közötti értékek is előfordulhatnak.

Szombaton is az ország nagyobb részén borult, párás, néhol tartósan ködös idő várható, de kisebb körzetekben (nagyobb eséllyel a Dél-Alföldön, Alpokalján) szakadozhat a felhőzet, átmenetileg kisüthet a nap. Számottevő csapadék legfeljebb északkeleten és a délkeleti határnál lehet, de kisebb ónos szitálás, hószállingózás bárhol kialakulhat. A minimumhőmérséklet mínusz 6 és 0 fok között várható. A nappali maximumok általában mínusz 3 és plusz 2 fok között alakulnak, de ahol kisüt a nap, több fokkal melegebb lehet.

Vasárnap is az ország nagyobb részén marad a borult, párás idő, csak kevés helyen (nagyobb eséllyel a Dél-Dunántúlon) szakadozhat fel átmenetileg a felhőzet. A látási viszonyok a korábbi napokhoz képest kedvezőbbek lehetnek. Számottevő csapadék nem lesz, de kisebb ónos szitálás, hószállingózás bárhol kialakulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 4 és plusz 3, a legmagasabb általában mínusz 2 és plusz 2 fok között várható. A naposabb tájakon több fokkal melegebb lehet – olvasható az előrejelzésben.

Nyitókép: Unspalsh.

Mindez azt jelenti, hogy 2020. január 1-től már csak a 2014. december 1. után forgalomba került, megújított 10 000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni.

Kiemelték, jelentősen elterjedtek a megújított tízezresek, amelyek a forgalomban levő 10 000 forintos címlet 95 százalékát teszik ki.

A 2019. december 31-ig be nem cserélt régi bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók azonos címletű ­törvényes fizetőeszközre.

A majdnem egy százalékpontos csökkentést 2017-ben és 2018-ban is úgy sikerült elérni, hogy közben az unióban nőtt az átlagos közteher – tette hozzá az államtitkár.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a GDP-arányos adóterhelés a 2017-es 38,4 százalék után tavaly 37,6 százalékra csökkent, ami a tavaly megszerzett első helyezés után az idén ezüstérmes helyet hozott az országnak a tagállamok közt folyó adócsökkentési versenyben. A folyamatosan mérséklődő tendencia azért is kiemelkedő, mert míg az úgynevezett adócentralizációs ráta jelentősen csökkent Magyarországon, addig az Európai Unióban 40,2 százalékról 40,3 százalékra nőtt – kommentálta az adatokat az államtitkár.

Az eredmény nem meglepő, hiszen tavaly az adócsökkentések 290 milliárd forintot hagytak a gyermekes családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál – szögezte le Izer Norbert.

Emlékeztetett arra, hogy 2018-ban csökkent az internet, a hal, a sertésbelsőségek, a vendéglátás áfája. Elmondta, hogy több mint 360 ezer családot érintett a két gyermek után járó adókedvezmény összegének megemelése, sőt a lakáskiadók is mentesültek a 14 százalékos eho fizetési kötelezettség alól. A kisvállalati adó kulcsa egy százalékponttal (13 százalékra) csökkent. A társasági adó bővülő kedvezményei mellett jelentősen – 22 százalékról 19,5 százalékra – mérséklődött a szociális hozzájárulási adó mértéke is tavaly.

A kormány adópolitikájának a fókuszában az adócsökkentés és az egyszerűsítés áll és – szemben az uniós trenddel – Magyarországon az adócsökkentések folytatódnak – hangsúlyozta Izer Norbert.

Előkelő helyünket az uniós rangsorban meg tudjuk tartani, hiszen az adócsökkentések évről-évre könnyítik az adózók helyzetét

– jegyezte meg az államtitkár.

Kiemelte a szociális hozzájárulási adó csökkentését, amely a 2016-os 27 százalékos mértékhez képest összességében több mint 1200 milliárd forintot hagy idén decemberig a vállalkozásoknál.

Tekintettel arra, hogy a szociális hozzájárulási adó folyamatos csökkentését a kormány 2016-os bérmegállapodása garantálja, ezért ez az összeg jövőre újabb több mint százmilliárddal nőhet – tette hozzá.

Izer Norbert megjegyezte, hogy 2020-ban szinte mindenkit érintenek az adócsökkentések: amellett, hogy a kormány a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet biztosít, minden dolgozó nyugdíjast mentesít a járulékfizetés alól. A kkv-k se maradnak ki a sorból jövőre, hiszen a kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 százalékra mérséklődik, illetve a szálláshely-szolgáltatók forgalmi adóterhe 9 százalékponttal csökken.